Kiemelt, Peru

Cusco volt az Inka Birodalom egykori fővárosa. Ennek köszönhetően a város és környéke egyaránt tele van látnivalókkal. Számtalan inka kori emléket és lelőhelyet találhatunk a közelben. Ugyan a spanyolok a hódítás során sok épületet lebontottak, hogy köveikből katedrálisokat emeljenek, a régi inka falak sok helyen a mai napig állnak Cusco utcáin. A város melletti dombon magasodik a Sacsayhuaman erőd, Cusco talán legfontosabb látványossága.

Machu Picchu után visszatértem Cuscoba. Itt szükségem volt valamennyi pihenőre a Salkantay és a Machu Picchu lépcsőzései után. Másrészt nem is éreztem magam valami jól. Most is, és később is az egyes nagyobb programok között, néhány napot mindig városnézéssel töltöttem.

Látnivalók Cuscóban

Mint minden dél-amerikai városban, itt is van egy főtér, a Plaza de Armas. Itt nagyon szép parkot alakítottak ki, a közepén pedig egy szökőkút áll, tetején egy inka szoborral. A tér egyik oldalán magasodik a katedrális, a másikon pedig a jezsuita templom. A többi oldalról gyarmati stílusú házak szegélyezik a teret. Tilos hivalkodó cégéreket használni, így a KFC és a Starbucks is csak a tér hangulatának megfelelő színeket használhat.

A Qoricancha és a Santo Domingo templom

Cuscoban nincs hiány látnivalókban. A Plaza de Armast az Avenida El Solon elhagyva hamarosan a Qorikancha templomhoz érünk, amiről már írtam az Inti Raymi kapcsán. Ez a templom nagyon fontos volt az inkáknak. Állítólag falait akkoriban arany és ezüst borította. Sajnos a spanyoloknak nem volt ugyanennyire fontos. A nemesfémeket leszedték és elhordták, sok követ is elvittek és más épületekhez használták fel, az alapjaira pedig a Santo Domingo templomot húzták fel. Számomra némi kárörömre adott okot, amikor megtudtam, hogy az 1650-es földrengésben a templom összeomlott, ám az inkák által épített alapok szinte sértetlenül vészelték át a katasztrófát.

Ma a Santo Domingo és a Qorikancha együtt látogatható. Szerencsére láthatók az eredeti falak és az eredeti termek. Külön termet építettek a nap, a hold, a csillagok, a szivárvány és a villámlás számára, mivel ezek mindegyikét külön istenként tisztelték. A másik oldalon található a fő terem az Inka Trónjával, ami a falba készített mélyedés. Vannak kiállítótermek is, egyesek az inka kultúrával, mások a spanyolokkal foglalkoznak. Található még itt két festmény. Az egyik az inka csillagképeket jeleníti meg (a Tejút sötét foltjaiból), a másik pedig a seque-ek rendszerét. Ezek a Qorikanchából sugárirányban kiinduló vonalak voltak, amik részekre osztották fel a birodalmat.

A Qorikancha alatt található egy múzeum is, ahol különféle használati tárgyak és egyéb emlékek vannak kiállítva. Bemutatják az akkoriban szokásos koponyanyújtás meglehetősen egyszerű technikáját, és a koponyalékelést, mint mindennapos orvosi beavatkozást. A föld alatti múzeumon keresztül lehet bejutni a Qorikancha előtti parkba, és napozni egy kicsit a fűben.

Inka falak San Blasban és a tizenkétszögletű kő

Bár a legtöbb inka épület köveit elhordták és más épületek építéséhez használták fel, több helyen is fennmaradtak eredeti falrészek (amikre persze szintén újabb házakat építettek). A legtöbb a Plaza de Armastól északra található San Blas negyedben van. A leghíresebb az egyik épen maradt falban a tizenkétszögletű kő. Ez egy összesen 12 csúccsal rendelkező konkáv sokszög alakjára van faragva, és a csatlakozó kövek természetesen mind hibátlanul illeszkednek hozzá. Máshol a fal sérült, és ezeken a részeken láthatóvá válnak a falat alkotó kövek oldalai is.

A San Blas negyedben fellépcsőzhetünk egy hangulatos kis térig, és egy kicsit magasabbra egy kilátópontig. Itt néhány tábla bemutatja a város alaprajzát (a puma város), a folyókat és a régi úthálózatot.

Múzeumok és Pachacuti király emlékműve

Az Avenida El Sol végén lévő körforgalomban található a Pachacuti emlékmű. Ez egy 22 méter magas torony, aminek a tetején Pachacuti Inka Yupanki 11,5 méter magas szobra áll. A toronyban egy múzeumot alakítottak ki, ami az Inka Birodalmat mutatja be. A lépcsőkön felfelé haladva kis ablakokat találunk. Mindegyik ilyen ablak egy szent hegyre, apu-ra néz. A torony tetején felmehetünk a szobor lábához, ahonnan remek kilátás nyílik Cuscora.

Természetesen múzeumból is több van. A Plaza de Armasról nyíló egyik utcában van a Museo Inka, ami jóval nagyobb, mint a Pachacuti múzeum. Itt folytathatjuk az inka és egyéb kultúrákkal való ismerkedést.

A Museo de Historia Regional bemutatja a gyarmati kort is a spanyol hódítás után. Az egyik teremben megismerhetjük II. Túpac Amaru történetét, aki a spanyolok elleni lázadás vezetője volt a 18. században, és az őslakosok jogainak elismeréséért harcolt. Sajnálatos módon a felkelést leverték és a vezetőket kivégezték. Megismerhetjük Inka Garcilaso de la Vega-t is, az inkák krónikását, aki egy inka papnő és egy spanyol hajóskapitány fiaként született Cuscoban. Később Spanyolországba költözött, ahol tanult és dolgozott. Legjelentősebb műve az inkák életéről szóló Comentarios Reales de los Incas. A spanyol hódításról szóló második kötetét halála után adták ki.

A katedrális és a jezsuiták temploma

Cuscoban, mint gyarmati városban, templomokból sincs hiány. A Plaza de Armas egyik oldalán áll a város katedrálisa. Bal oldalán az Iglesia de Jesús y María, jobbra az Iglesia El Triunfo található. Utóbbi Cusco legrégebben épült temploma. A három épület egybe van nyitva, és csak együtt látogatható. A katedrális érdekessége egy díszes kereszt, az El Señor de los Temblores, vagyis a Földrengések Ura. Az egyik teremben megtalálható az összes cuscoi püspök arcképe a Pizzarot kísérő Vicente Valverdetől kezdve a jelenlegi érsekig.

A főtér másik oldalán áll az Iglesia de la Compañía de Jesús jezsuita templom, aminek barokk oltára még a katedrálisénál is nagyobb és díszesebb. 12 méter széles és 22 méter magas, és az egészet arany borítja. Mint sok más helyen, ennek a készítésében is részt vettek inka művészek. Így az oltárra számos inka motívum is felkerült, köztük a Pachamamát ábrázoló mellszobrok. Ezek azért érdekesek, mert Földanyát ruha nélkül jelenítik meg. Az egyik oltár mellett egy kis átjárón fel lehet menni az énekkari karzatra. A lépcső melletti ablakból remek kilátás nyílik a Plaza de Armasra. A templom bal oldalán induló Intikijllu sétálóutcában van a leghosszabb eredeti megmaradt inka falrészlet.

A főtértől nem messze, Plaza de San Francisco téren található a San Francisco de Asís templom. Ezt rövid idegenvezetés keretein belül lehet meglátogatni. A téren egy botanikus kertet alakítottak ki. Találhatunk itt avokádót, San Pedro kaktuszt és az inkák virágját is.

A csokoládémúzuem

Cuscoba érkezésem után nagyon hamar felfedeztem a Choco Museo-t. Először azt hittem, hogy nincs is múzeum, csak kézműves csokikat árusító bolt egy hangzatos név alatt. A boltban mindent végig lehet kóstolni, mielőtt vásárol az ember. A csokoládén kívül van többféle lekvár és legalább ugyanennyi ízben csokilikőr. Kóstolás közben aztán kiderült, hogy a múzeumba egy másik utcából kell bemenni, egy udvaron keresztül, a második emeletre. Miután megtaláltam, rövid várakozás után jött egy lány, aki megismertetett a csokigyártás folyamatával lépésről lépésre, a csokoládébabtól kezdve az ízesítésig. A legjobb az volt, hogy ezután itt is újra végigkóstoltunk mindent. Érdekes volt a kakaótea, amit a kakaóbab héjából főznek.

A „kis kör” látnivalói Cuscón kívül

A várostól észak felé egy kicsit jobban eltávolodva több inka történelmi lelőhelybe is belefuthatunk. Itt található a „kis kör”, ami négy nevezetességet érint. Érdemes egy Pisac felé tartó buszra felszállni, és a mindössze 7 km-re található Tambomachay-nál kezdeni. Az úttól pár száz méter gyaloglással érhető el az egykori inka fürdő. Ezzel szinte pontosan szemben, a főút másik oldalán található Puka Pukara, a Vörös Erőd, amely az őt felépítő kövek színéről kapta nevét.

A Hold és a Majom Templomai

Innen rövid sétával juthatunk vissza Qenqo-hoz. Séta közben azonban érdemes letérni a főútról, és megkeresni a Templo de la Luna-t és a Templo del Mono-t (a MAPS.ME térképe mindkettőt ismeri). A Puka Pukara felől érkező ösvény nem lehet túl gyakran járt, vigyázni kell a bokára. Ha már erre járunk, megnézhetjük az egykori inka úthálózat, a Qhapaq Ñan egy részét is. Az itteni szakasz éppen Antisuyuba tart. (A Machu Picchuba vezető Inka Ösvény ennek az úthálózatnak egy apró szelere.)

Qenqo és Kicsi Qenqo

Qenqo egy nagy mészkőszikla, amelybe cikcakkos járatokat vájtak. Kecsua neve is innen származik (qenqo cikcakkot jelent). Valószínűleg vallási szertartások helyszíne volt. Az egyik járatban egy nagy oltár is található. Qenqotól pár perc sétára található Qenqo Chico, egy másik történelmi emlék.

A Sacsayhuaman erőd

A kis kör utolsó állomása a Saksaywaman erőd (vagy spanyol írásmód szerint Sacsayhuaman), amit semmiképp nem szabad kihagyni. Ide egyébként némi lépcsőzés árán a Plaza de Armasról is eljuthatunk. Ahogy korábban már említettem, a Saksaywamant nem az inkák építették, hanem az előttük itt lévő killke civilizáció. Ide érdemes idegenvezetővel menni, mert elég nagy, és sok minden található itt. Több templom is van a területén, köztük egy földalatti is, egy hatalmas kör alakú aréna, és természetesen rengeteg faragott szikla.

A legfőbb látványosság azonban itt mégis csak a háromszintes fal. A három szint a három szent állatnak van dedikálva (kígyó, puma, kondor). A falakat alkotó kövek pedig úgy vannak megfaragva, hogy különféle állatokat ábrázoljanak (kolibri, hal, kígyó, láma), az egyik helyen pedig egy puma lábnyoma ismerhető fel.