Apu Viñicunca, a Szivárvány-hegy

A Cuscótól 90 kilométerre található Szivárvány-hegy létezéséről sokáig nem is tudtak. Felfedezése sajnos a globális felmelegedésnek köszönhető. A színpompás kőzet akkor vált láthatóvá, amikor a hótakaró elolvadt. Az 5000 méter fölé érkező túra nagy megterhelést jelent a szervezetnek, és csak alapos akklimatizáció után javasolt.

Van egy látványosság, amit előbb vagy utóbb szinte minden Cuscoba érkező turista meglátogat. Ez nem más, mint a Szivárvány-hegy.

A Szivárvány-hegy a tömeggel
A nyereg a csúcsról nézve

A hegy elég messze van Cuscotól, 90 km-re délkeletre. Emiatt bármelyik ügynökségnél is foglal helyet az ember, a hajnali háromórás kelés elkerülhetetlen. Ez volt az első ilyen utam, és eléggé aggódtam, amikor a busz még fél négykor sem ért oda a hostelhez. Azt hittem, valami hiba folytán értem nem jönnek. Egy telefon után kiderült, hogy úton vannak, csak először a többi utast gyűjtik be. Végül négy óra felé értem is megérkezett a busz.

A többórás buszozás közben megálltunk reggelizni. Ez a teljesen szokásosnak mondható kenyér-vaj-lekvár kombináció volt teával. Természetesen itt kokateát ittam, mert tudtam, hogy nagyon magasra fogunk menni.

Rengeteg turista

Már teljesen kivilágosodott, mire kiszálltunk a buszból. Azt hiszem, amit itt láttam, azt hívják tömegturizmusnak. Csak a mi ügynökségünk öt busszal érkezett, és ehhez tartozott öt idegenvezető öt aranyos kis zászlóval. Ezek közül az egyik hangos Vamos! kiáltásokkal biztatta a csapatot. Ez elég hamar idegesítővé vált, ellenben megvolt az az előnye, hogy volt egy biztos pont a tömegben. A saját idegenvezetőmet és a csapat többi tagját a bejárat után egyébként is perceken belül veszítettem szem elől.

Indul a tömeg a Szivárvány-hegyre
Indul a tömeg a Szivárvány-hegyre

A túra 4500 méteren kezdődik. A Salkantay közben jártam már magasabban, de nem töltöttem el hosszabb időt ott. Az a kevés idő pedig nem volt elég az akklimatizálódásra. A buszból enyhén szédelegve szálltam ki, és úgy kezdtem meg a gyaloglást is. Úgy döntöttem, saját tempómban fogok menni, nem érdekel a folytonos Vamos!. Hamarosan elmúlt a szédelgés, és egy nyugodt, stabil tempóban tudtam haladni. Ez elég is volt ahhoz, hogy hangosan kiabáló emberünket is magam mögött hagyjam.

A Szivárvány-hegyre vezető út
Itt már kezdtem beelőzni az embereket

A nyeregtől már közel a csúcs

Szép lassan elértem a színes hegy és a kilátópont közötti nyerget. Ez az 5000 méteres magasság átlépését jelentette, ami egyben új magassági rekordom is volt. A nyeregben igazi tömeg gyűlt össze. Miután ezen átverekedtem magam, a csúcs felé vettem az irányt. Itt találkoztam csoportunk leggyorsabb tagjaival, akik már lefelé tartottak. A legszebb kilátás a nyeregtől a csúcs felé félúton nyílik a Viñicunca-hegyre, ahogy egyébként eredetileg hívják. A csúcson 5080 méter magasan voltam.

Szivárvány-hegy panoráma
Szivárvány-hegy panoráma
Szivárvány-hegy
A kötelező fénykép

Hamarosan én is visszafelé indultam. Találkoztam a hangoskodó túravezetővel, akinek jeleztem, hogy én már lefelé tartok. A buszhoz valahogy én értem oda leghamarabb. Volt időm nyújtani kicsit, ami eddig sajnos nagyon sokszor elmaradt a túrák során, aztán pihenni egy kicsit a fűben.

Gyaloglás helyett lóháton

Ez a magasság sokakat megvisel. Közülük sokan választják azt a lehetőséget, hogy lóháton teszik meg a felfelé vezető út nagy részét (a legvégét nem lehet). Sajnos ezzel elég nagy port vernek fel, ami kicsit kellemetlenné teszi a gyalogosok helyzetét (ott nagyon utáltam őket, na). Csodálatra méltó viszont a lovakat vezető helyi emberek gyorsasága. Napjában többször teszik meg ezt az utat felfelé és lefelé, és sokkal gyorsabban, mint mi. Ráadásul ehhez semmilyen technikai öltözetre vagy lábbelire nincs szükségük. Helyi népviseletben és szandálban is nagyon hatékonyak, nők és férfiak egyaránt.

Teherhordó asszonyok perui népviseletben
A lovakat hajtó asszonyok helyi népviseletben
Perui férfiak és nők a Szivárvány-hegyen
Helyi férfiak és nők

A Szivárvány-hegy után véletlenül futottam bele egy blogbejegyzésbe az interneten. Ebben egy kétnapos opcióról is szó esik. Így mégis csak el lehet kerülni a hajnali hármas kelést, mert az első nap csak az odautazásról és némi gyaloglásról szól. A második napon sem kell olyan korán kelni, és még így is az egynapos tömeg előtt érik el a csúcsot. Ha előre tudom, hogy van ez a lehetőség, biztosan ezt választom. Valahogy az ügynökségek nem sietnek ennek az opciónak az ismertetésével.

Most pedig találtam egy videót is, amiben drónnal repülnek fölé, és talán többet mond, mint ez az egész bejegyzés. (Persze a nagyon piros részen egy nap alatt mi nem voltunk.)

10 Thoughts to “Apu Viñicunca, a Szivárvány-hegy”

  1. joozsef

    ((nyelvtannáci))
    Az idegen szavakat a magyar szabályok szerint szokás ragozni, beleértve a hasonulásokat. (Kötőjelet akkor szokás tenni a szó és a rag közé, ha az idegen szó utolsó hangját nem ejtjük a magyar kiejtésben.)
    „Cuscoba” helyesen: Cuscóba.
    „Cuscotól” helyesen: Cuscótól

    Megjegyzem, hogy a város neve a magyar szokvány szerint Cuzco, a spanyol írásmód szerint, a magyar Wikipedia is így írja, a „Cusco” írásmód inkább angolos.
    Megjegyzem még, hogy az idegen helyiségneveknek két írásbeli formája szokott meghonosulni a magyarban:
    — az eredeti, ahogy az ottani nyelvben írják (pl. Berlin, Edinborough),
    — a magyar szokás szerinti, amely teljesen független mindentől (pl. Párizs, Szentpétervár).
    A cikkbeli helység esetében szerintem az első szokvány szerinti, a helyi hivatalos nyelv írásmódja lenne helyes („Cuzco”, „Cuzcóban”, „Cuzcótól”)

  2. Inka Kék Túra

    @joozsef: Pont fordítva van, mint ahogy mondod. A Cuzco az angolban szokásos, a hivatalos spanyol éppenhogy Cusco, 1976 óta. Mindenhol így is van kiírva, én pedig ezt vettem alapul. Előtte rákerestem, hogyan kell írni.

    Wikipediáról: „As both Spanish and Quechuan pronunciation have evolved since then, the Spanish pronunciation of ‘z’ is no longer close to the Quechuan pronunciation of the consonant represented by ‘z’ in „Cuzco”. In 1976, the city mayor signed an ordinance banning the traditional spelling and ordering the use of a new one, Cusco, in municipality publications.”

    A magyar Wikipedia pedig mindkét formát megemlíti, rögtön az első mondat: „Cuzco vagy Cusco[1] (ejtsd: [ˈkusko]) Peru délkeleti részén fekvő város mintegy 340 000 lakossal, Cusco megye székhelye.”

    http://www.tourinperu.com/blog/cuzco-cusco-spell-write

    Szóval a város nevének írásmódja körül elég sok a kavarodás.

  3. zdyzs

    @joozsef: Na végre találtam valakit aki esetleg el tudja mondani, arra mi a szabály, ha egy kéttagú város/országnévből képzett jelzőt kell leírni? Hogyan írod azt az embert aki Sri Lankán lakik?
    Akkor ő sri lankai, Sri lankai, vagy Sri Lanka-i? És mi van azzal aki Delhiben lakik? Az ugye delhi lakos? Ha tudsz válaszolni azt is megköszönném mi alapján adtad a választ,.

  4. Inka Kék Túra

    @Csüngürü Büngürü: Na igen. Kína, meg egész Ázsia megérne egy másik utazást. Ha lesz következő, biztosan oda megyek.

  5. Csüngürü Büngürü

    @Inka Kék Túra: Igen igen, nekem is nagy vágyam. Igazából csak a két helyszín hasonlósága miatt küldtem neked a Danxiát! 🙂 Amúgy gyönyörű helyeken jártál! 🙂

  6. Inka Kék Túra

    @Csüngürü Büngürü: Persze, értem, és köszi! 🙂

  7. joozsef

    @zdyzs: elnézést a kései reagálásért. Szóval a helyesírás nem törvény, hanem irányelv. Továbbá a magyar nyelvtan sokszor nem teljesen egyértelmű (nem vagyok bölcsész).Ebből a kettőből következik, hogy egy adott szöveg nyelvhelyessége nem szakmai, hanem kreatív tulajdonság… További folyomány, hogy a nyelvhelyesség MEGÍTÉLÉSE a befogadó „feladata”, tetszik, vagy nem tetszik, miért igen, miért nem.
    A kérdésedre: nekem a „sri lankai” tetszik, pedig mintha a mostani irányelvek szerint a „Sri Lankai” lenne a helyes, a „New Yorki” nyomán. Kötőjel sehol nincs (szerintem), mert az utolsó betűt ki szoktuk ejteni ezeknél a helységeknél. (De pl. a „bordeaux-i” esetében kell a kötőjel. Ha viszont bor, akkor „bordói”… ez meghonosodott…)
    Az olvasószerkesztő a nyelvi helyesség felelőse, ha nincs ilyen, akkor a szerző maga.

  8. joozsef

    @Inka Kék Túra: na jó… végül is csak 41 éve Cusco… de ragozni akkor is úgy kellett volna…
    A hely pedig természetesen döbbenetes, az írás meg csinál is hozzá kedvet. (Pénzt nem…)

  9. Inka Kék Túra

    @joozsef: Köszönöm, majd Nazcánál 😉 odafigyelek.
    Itt egyébként az is Nasca, szóval akkor most hogy legyen? 😀

    Pénz részben nekem is abból van, hogy kiadtam a lakásom és a kocsim. Persze ez nem elég mindenre, de nagy segítség.

Leave a Comment