Gleccserek földjén a Los Glaciares Nemzeti Parkban

Argentína és Chile közösen osztozik a Déli Patagóniai Jégmezőn, ami a második legnagyobb ilyen formáció. A jégmezőről számtalan gleccser indul, mint az impozáns Perito Moreno, El Chaltén közelében pedig az ikonikus Fitz Roy és Cerro Torre csúcsainak közelében vezetnek a túrák.

A Perito Moreno gleccser és a Lago Argentino-t és a Lago Roca-t összekötő szűk csatorna
A Perito Moreno gleccser és a Lago Argentinót és a Lago Rocát összekötő szűk csatorna

El Calafaté

A Chilébe tett rövid kis kitérő után visszatértem Argentínába, egy határhoz közeli kisvárosba, El Calafaté-ba. Tudtam, hogy ez a hely nagyon „turistás” lesz, ennek ellenére kellemes meglepetés ért. A város főutcája nagyon hangulatos. Természetesen mindkét oldal tele van éttermekkel és üzletekkel, a két oldalt pedig középen egy fasor választja el egymástól. Egyáltalán, az egész hely nagyon nyugodt, és az embert itt sem akarják állandóan elütni. Nem tudom, hogy ezt Chile közelsége okozza-e, de a többi argentin kisvárossal ellentétben itt kifejezett jól esik az embernek sétálgatni.

Avenida del Libertador, El Chaltén főutcája, Argentína
Avenida del Libertador, El Chaltén hangulatos főutcája

Honnan a név? A calafaté egy tüskés cserje, és errefelé mindennapos látvány. Korábban is láttam már ilyet a Torres del Paine-ban, amikor a vizes sátrat akartam megszárítani rajta, de a tüskék miatt nem tűnt annyira jó ötletnek. Akkor még fogalmam sem volt, hogy az calafaté. Sötétkék bogyós termése ehető, csinálnak belőle fagyit és kézműves csokit is.

A Perito Moreno gleccser

A fő attrakció a várostól 80 km-re található Perito Moreno gleccser, ami a Los Glaciares nemzeti parkban található található. Ennek a déli részénél fekszik El Calafaté. Mint a neve is mutatja, ez a park tele van gleccserekkel. Ezek közül nem a Perito Moreno a legnagyobb, de ez a legkönnyebben megközelíthető. Annál a szorosnál éri el a Lago Argentino vizét, ami összekapcsolja ezt a hatalmas tavat a Roca-tóval. Néhány évente, hidegebb telek esetén a gleccser teljesen lezárja ezt a keskeny átjárót, és a víz nem tud lefolyni a Roca-tóból. Amikor aztán a jég nem bírja a rá nehezedő víz súlyát, szépen átszakad.

A gleccser nyelve

Akkora szerencsém nem volt, hogy pont egy ilyenben legyen részem, de a gleccser így is lenyűgöző. Ahol eléri a vizet, 3,4 km széles, de mivel a jégfal körívben éri el a vizet, annak hossza az 5 km-t is eléri. Ezt az egészet lehet a szemközti partra épített fémpallókon körbejárni és várni, hogy a jégtömbök leszakadjanak. Ennek a hangját már azelőtt lehet hallani, mielőtt az ember megláthatná. Nem tudom, hogy pontosan milyen hangja lehet egy puskának, de a leváló jégdarabok hasonló hangot adhatnak ki. Hallani, hogy az egész gleccser szinte él. Szembe kerülve vele világossá vált, hogy ezek a hangok nem csak kívülről jönnek, hanem a jég belsejéből is. Nyilván ott is folyamatos a mozgás és a törések.

Perito Moreno gleccser, El Calafaté, Argentína
A Perito Moreno gleccser jégfala

Napos vagy melegebb időben a gleccser valószínűleg valamivel aktívabb lehet, ám két nagy jégtömb leszakadását így is sikerült elkapni. A többi csak apró „morzsa” volt. Kíváncsi lennék, hogy egy ilyen morzsa valójában mekkora lehet. A gleccser 70 méteres jégfalához képest semminek tűnnek, ám amikor egy-egy ilyen morzsa eléri a vizet, az is elég nagy zajt csap.

Az egész jégfalat köríves alakja miatt sehonnan nem lehet egyszerre belátni. Így történhetett az, hogy a legnagyobb jégtömb leszakadását nem láttam, mert takarásban volt. Láttam viszont a szétcsapódó vizet, ami a jégfal magasságának legalább a felét elérte, ha nem többet, és körülbelül ugyanilyen messzire el is jutott. Ezután lassan el kellett indulnom vissza a buszhoz, így több produkciót már nem tudtam megvárni.

Természetesen több gleccser is található itt, mint az Upsala vagy a Spegazzini, de ezek csak egész napos úttal, busszal és hajóval érhetők el (és az áruk is ennek megfelelő).

Perito Moreno, a természettudós

Ki volt Perito Moreno? Francisco Moreno patagónai felfedező és természettudós volt. Ő alapította meg a Buenos Aires tartományban található Museo de la Plata-t, ami az első olyan múzeum, ami elfogadta Darwin evolúció-elméletét. Morenot földmérési és térképészeti tudása miatt általában csak szakértőként (perito) emlegetik. Az argentinok egyébként szeretnek mindent elnevezni híres polgáraikról, például minden városban van San Martin tér vagy sugárút. Perito Morenoról a gleccseren kívül neveztek el nemzeti parkot is, aminek természetesen semmi köze ehhez a gleccserhez, valamint egy várost is.

El Calafatéban maradtam még egy napot. Reggel megnéztem a Lago Argentino melletti lagúnát, ahol számtalan énekes, vízi- és ragadozó madár él, de én leginkább a flamingók miatt mentem. Ezek ott is voltak, ám a Lago Argentino az évnek ebben a szakaszában elönti a területet, elzárva ezzel a flamingókhoz vezető utat, így csak viszonylag távolról láthattam őket. Túlságosan nem zavart, erre később még többször is lesz lehetőségem.

Laguna Nimez, El Calafaté, Argentína
Laguna Nimez

A napot a közeli történeti múzeumban fejeztem be. Ez három korszakot emel ki, a dinoszauruszok korát, az ember betelepedését Patagóniába, és a fehér ember megérkezését és annak az őslakosokra gyakorolt hatását.

El Chaltén

A Parque Nacional Los Glaciares elég nagy területet foglal el. Míg El Calafaté a déli végében található, addig a tőle bő 200 km-re északra található El Chaltén számít a park északi kapujának. Már maga a város is a nemzeti parkban található. A busz megérkezés előtt tett is egy tízperces kitérőt parkőrök helyi állomásához, ahol gyors tájékoztatáson kellett átesni.

El Chaltén látképe, Argentína
El Chaltén látképe

A Vuelta al Huemul körtúra a patagóniai jégmezőhöz

Az érkezésem utáni napon rögtön újabb nagy túra következett. El Calafatéban ismertem meg Sean-t, aki a Vuelta al Huemul kört tervezgette. Társat keresett maga mellé, hogy ne menjen egyedül. Némi gondolkodás és szervezés után úgy döntöttem, hogy vele tartok. A túra regisztrációhoz kötött, és indulás előtt a parkőrök ellenőrzik a szükséges felszerelés meglétét. Visszatérés után szintén le kell jelentkezni. Ennek elmulasztása esetén a parkőrök keresést indítanak az „elveszett” személyek után. Csak tapasztalt túrázóknak ajánlott, és a beülő, karabinerek és egyéb eszközök használata alapvető.

A Los Glaciares Nemzeti Park domborzati térképe
A Los Glaciares Nemzeti Park domborzati térképe

Ennek a túrának a nevezetessége, hogy eléri az Hielo Sur-t, a déli patagóniai jégmezőt. Ez az alaszkai után a második legnagyobb (nem sarkvidéki) jégmező, és az űrből is látható. A nemzeti parkban ebből a jégmezőből indul minden gleccser, a fenti Perito Moreno-t is beleértve. Az Huemul-körről az Hielo Surnak csak egy apró szeletét lehet látni, a többit hegyek takarják el a kíváncsi szemek elől, azonban ez az apró szelet is óriási. A jégmező teljes mérete szinte felfoghatatlan.

Déli Patagóniai Jégmező, Argentína
A Déli Patagóniai Jégmező
Hófödte hegyek a Déli Patagóniai Jégmezőn, Argentína
A hegyek a jégmező nagy részét eltakarják

A túra harmadik napja a jégmező mellett indul, majd eléri az itteni legnagyobb gleccsert, a Viedmát. Ennek végében található a Lago Viedma, ami alakjában és méretében nagyon hasonló a Lago Argentinohoz (gondolom, mindkettőt gleccserek vájták ki). Ezen a napon az útvonal végig a Viedma mellett halad, gyönyörű kilátást biztosítva, majd egy igen meredek ereszkedés után a tóparton ér véget. Az utolsó – egyébként elég unalmas – napot egy acélsodrony-hídon való átkelés teszi szórakoztatóbbá (csakúgy, mint a második nap reggelét). A beülőhasználat ezekhez az átkelésekhez szükséges. A második nap érdekesebb része az, amikor egy gleccseren kell sétálni, mert ez és a baloldali kőomlásos hegyoldal közül az előbbi a biztonságosabb.

A Viedma-gleccser a Déli Patagóniai Jégmezőről indul
Mint minden gleccser errefelé, a Viedma is a Déli Patagóniai Jégmezőről indul

A Fitz Roy

Valamiért El Chaltén mégsem erről a jégmezőről híres. Itt található a két ikonikus hegy, a Cerro Fitz Roy és a Cerro Torre. Ezek a hegyek hegymászókörökben arról ismertek, hogy bár egyikük sem kifejezetten magas (a Fitz Roy 3405 m), megmászásuk komoly technikai tudást és felkészültséget igényel. Egyes vélemények szerint nehezebb, mint a Himalája nyolcezresei.

A jó hír viszont, hogy a mellettük található tengerszemek egynapos túrák keretében elérhetőek, és megint csak azt mondhatom, gyönyörű látványt nyújtanak. Egy pihenőnap után természetesen mindkettőt végigjártam. A reggeli 2,7 fok elég érzékenyen érintett, de a Fitz Roy mellett található Laguna de los Tres tengerszem partján, napozás közben elfogyasztott ebéd hihetetlen érzés volt.

Fitz Roy és a Laguna de los Tres
A Fitz Roy és a Laguna de los Tres. Patagóniában ritka az ilyen napsütés.

A Fitz Royról annyit érdemes még tudni,  hogy a város annak eredeti tehuelche indián nevéről kapta a nevét, ami pedig „füstölgő hegy”-et jelent. Ez azért van, mert a csúcs körül teljesen tiszta időben is kialakulhatnak felhők, ezt a jelenséget sikerült is megfigyelni. Aztán jött Perito Moreno úr, és a hegyet átkeresztelte a Beagle kapitánya után Fitz Royra.

Cerro Torre

Az utolsó itteni túranapomon a Laguna Torre volt a cél. Nekem a kettő közül a Fitz Roy sokkal jobban tetszett. Ha valaki a kettő között kell válasszon, nem kérdés, hogy a Laguna de los Tres legyen a cél.

Cerro Torre és Laguna Torre
A Cerro Torre csúcsa felhőben (a kép jobb a oldalán)

A túrák megkoronázásaként El Chaltén volt az első hely, ahol megkóstoltam, milyen is lehet a híres argentin steak. Itt Argentínában hagyománya van a steaknek. Van olyan hely, ahol az egész bárányt vagy marhát egy fémkeretre feszítik, és a kirakatban látható, ahogy a tűz fölött sül. Beültem egy parillázó helyre, ahol emberünk ugyan beszélt valamennyit angolul, de a „well done”-t valahogy nem akarta megérteni, így abban maradtunk, hogy legyen medium. Korábban sosem ettem még közepesen átsült steaket, úgyhogy önmagában ez is egyfajta élmény volt, mégpedig elég kellemes élmény.

2 Thoughts to “Gleccserek földjén a Los Glaciares Nemzeti Parkban”

  1. Elb@$2ott gyönyörű helyek, és talán nem tolong a sok tömegturista sem…
    Mennyire van ott mobil térerő, csak úgy bárhol?
    :-))))
    Valami saját terepjáróval, netán kisrepülővel, helikopterrel kegyetlenül bejárkálnám a régiót.Döbbenetes csodaságú filmeket lehetne ott forgatni.

  2. Inka Kék Túra

    @geegee: Az, hogy mennyi túrista van, a helytől függ. El Calafaté kifejezetten zsúfolt, és a Perito Morenohoz busszal visznek-hoznak, csak ki kell fizetni. El Chaltén már kicsit más, de most már ott is van Chaltén Suites, amiben én is szeretnék lakni, amikor milliomos leszek. 🙂 Az egynapos túrákon nyilván többen vannak, de mivel már mindenhol szezon után érkeztem (nem kifejezetten szándékosan), sokszor volt, hogy sokáig egymagam gyalogoltam, még a Torres del Paine-ban is. A többnaposok nyilván más téma. Ide csak tényleg csak azok jönnek (majdnem), akik szeretnek túrázni.
    A térerőt felejtsd el. 🙂 A telefonom végig repülős üzemmódban volt, hogy többet bírjon. GPS megy úgy is. Azt mondjuk nem tudom, hogy lehet segítséget kérni, ha történik valami.

Leave a Comment