Humberstone és Santa Laura szellemvárosai

Ötven-hatvan évvel ezelőtt virágzott a salétromipar. Az igények kielégítésére egész városokat hoztak létre a sivatagi lelőhelyek mellett. Ilyen volt a chilei Humberstone és a tőszomszédságában található Santa Laura. A technológia fejlődésével ezek a városok ugyanolyan gyorsasággal néptelenedtek el. Ma kihalt szellemvárosokként emlékeztetnek egykori fénykorukra.

A mai Chile északi régióját egészen addig értéktelennek tartották, amíg fel nem fedezték a föld alatt rejtőző kincseket. Amikor pedig felfedezték, meg is indult érte a háború, amit Arica kapcsán már említettem. A háborúból végül Chile került ki nyertesen.

A salétromgyártás virágkora

Az egyik ilyen kincs a salétrom volt. Erre különösen nagy volt a kereslet a második világháború alatt. Több olyan város is létrejött, aminek kizárólagos célja a salétrom előállítása és az ahhoz kapcsolódó bányászat volt. Később a Németországgal szemben alkalmazott bojkott, majd a salétrom szintetikus úton való előállítása megpecsételte ezeknek a városoknak a sorsát. Lakói elhagyták ezeket a településeket, amelyek ma szellemárosokként emlékeztetnek erre a korszakra. Az egyik ilyen szellemváros Humberstone.

Humberstone lakónegyedének látképe az ipari terület felől
Humberstone lakónegyedének látképe az ipari terület felől

Humberstone Iquique-től 40 km-re található, ami pedig 300 km távolságban van Aricától. Odáig már nem volt kedvem elbuszozni, keresni valami túrát, amivel eljuthatok Humberstone-ba, aztán visszabuszozni Aricába. Utazásom során most először béreltem egy autót. Bár reggel nem sokkal nyitás után ott voltam a kölcsönzőben, az adminisztráció tovább tartott, mint gondoltam, ezért a tervezettnél később sikerült elindulni.

A sivatag közepén zöldellő termékeny völgy
A sivatag közepén zöldellő termékeny völgy

Otthon nem kifejezettem szerettem vezetni, főleg nem a belvárosi csúcsforgalomban. Nem gondoltam volna, hogy a vezetés is mennyire tud hiányozni. Hamar bele is jöttem, és a kölcsönzős autót is megszoktam. Az út a mostanra már sokat emlegetett sivatagon vezetett keresztül. Időnként kedvemre megállhattam fényképezni és megcsodálni a semmi közepén zöldellő termékeny völgyeket. Találtam geoglifákat is. Nem is tudtam, hogy errefelé ilyen sok található.

Humberstone

Délután egykor érkeztem meg Humberstone-ba. A belépő megváltása után elindultam felfedezni az egykor virágzó várost. A bejárat az egykori városi terület mellett van, így először a lakóépületeket láttam. Mivel ez egy mesterségesen létrehozott város volt, minden épület egyforma. A családosok más, természetesen nagyobb lakást kaptak, mint az egyedülállók.

Elhagyott lakóépület Humberstone-ban
Elhagyott lakóépület
Rozsdás lemezekből álló házak
Rozsdás lemezekből álló házak

Úszómedence és kosárlabdapálya

A kosárlabdapályára csak véletlenül akadtam rá, mivel fel sem volt tüntetve a kapott térképen. Eső hiányában a lelátók még ma is egész jó állapotban vannak. Emellett egy bár volt, aminek a raktárában a padok szinte újnak látszottak.

Kosárlabdapálya és a lelátók Humberstone-ban
A kosárlabdapálya és a lelátók

A városban volt egy úszómedence is, amit használni az itt élők kiváltsága volt. A medence öntöttvas lemezekből épült, amit régi hajókból szereztek. Az egyik oldalon itt is van egy lelátó, vele szemben pedig egy háromszintes ugrótorony. Voltak természetesen zuhanyzók és öltözők is. A szórakozást az egyik sarokban lévő bárpult tette teljessé.

Öntöttvasból készült medence és műugró torony Humberstone-ban
Az őntöttvas medence és a műugrótorony

Színház, iskola, kórház

A város közepét már akkor is a Plaza de Armas jelentette. Egyik oldalában áll a szálloda, mert hogy Humberstone-ba időnként vendégek is érkeztek. A főtér többi oldalán található a templom, a piac és a színház. Vicces, hogy a piac valamennyire ma is funkcionál. Egy kisebb részét ajándékárusok foglalják el, és fagyit is lehet kapni. Ezt én sem hagyhattam ki.

Üres osztályterem Humberstone-ban az eredeti padokkal a 60-es évekből
Üres osztályterem az eredeti padokkal

Volt iskola és kórház is. Utóbbi különösen fontos volt, mivel a salétrom előállítása során történtek balesetek. Szinte minden épületbe be lehet menni. Az iskolában a tantermekben még ott vannak a régi iskolapadok és a táblák is. A városi terület másik végén, az ipari terület előtt van az adminisztrációs épület. Ebben egy kicsi múzeumot rendeztek be, ahol egy néhány használati tárgy mellett elég sok salétrommal kapcsolatos plakát is látható. Mellette van egy teniszpálya is esti világítással, amit csak a felső osztály tagjai használhattak. Előtte van egy üres rész. Egykor itt is épület állt, ami egy tűz során leégett, viszont a közepén lévő széf túlélte a tüzet. Ugyan teteje nincs már, a téglafalai ma is állnak.

Chilei salétromot hirdető plakátok
Chilei salétromot hirdető plakátok

Az ipari terület

A városi részről rövid út vezet át az ipari területig. Az egyik épület az energiaellátásért volt felelős. Itt vannak a régi dízel generátorok maradványai. Az egyik motornál már csak a hatalmas főtengely helye látszik, de a másiknak még az embernyi méretű tárcsái is meg vannak.

Humberstone dízelgenerátorának megmaradt hengerfeje és tárcsái
A dízelgenerátor hengerfeje és tárcsái

A generátoron túl a salétromgyártással kapcsolatos további épületek és gépek maradványai találhatók. Van itt raktár és javítóműhely is. A műhelyben régi esztergák és egyéb megmunkálógépek állnak, amik a mennyezeten vezetett fő hajtásról laposszíjakon kapták az energiát.

A salétromgyártáshoz szükséges kemencék
A salétromgyártáshoz szükséges kemencék
A salétromgyár egyik része
A salétromgyár egyik része

Végül a város határában áll az a domb, amit a gyártás melléktermékeiből halmoztak fel az évek során. Erre fel lehet menni, és madártávlatból szemlélni Humberstone-t.

Humberstone látképe a salakdomb tetejéről
Humberstone látképe a salakdomb tetejéről

Santa Laura

Három kilométerrel arrébb található Santa Laura, vagy inkább már csak ami megmaradt belőle. Itt a lakóépületek közül egy sem áll már, csupán az alapjaik vannak meg. Látható viszont az elsődleges és a másodlagos malom, amivel a bányászott követ zúzták kisebb darabokra a gyártás következő fázisaihoz. Állnak még azok a kádak is, amiben vegyi úton vonták ki a szükséges anyagot. Santa Laurában is van egy generátorház, ahol Humberstone-hoz hasonló állapotban találjuk a motorokat. Mivel itt a házak már nem állnak, és az ipari negyedben sem lehet felmászni semmire, hamar végeztem.

Az elsődleges malom Santa Laurában
Az elsődleges malom Santa Laurában

Az Atacama Óriás

Lassan ideje volt elindulni Aricába. Volt azonban még egy bónusz, a Gigante de Tarapaca (vagy Gigante del Atacama), a világ legnagyobb antropomorf geoglifája. Ez egy domboldalba “rajzolt” 119 méter magas emberfigura. Ezt még megkerestem, és felmásztam mellé. A magasból az autó pici pont volt csak a kő- és homoktenger közepén. A nap ekkor kezdett nyugovóra térni. Miután minden irányból jól megnéztem az Óriást, elindultam az autóhoz. A naplemente az Atacama-sivatag egyik félreeső szegletében ért.

Gigante de Atacama (Atacama Óriás) geoglifa
Gigante de Atacama (Atacama Óriás)
Gigante de Atacama közvetlen közelről
Gigante de Atacama közvetlen közelről
Autó a távolban a sivatag közepén
A bérelt autó a távolban. Sosem izgultam még ennyire azért, hogy egy autó ne romoljon el.

Leave a Comment