Az amazonasi hajóútról szóló négyrészes sorozat záró bejegyzésében az utolsó állomás lesz szó. Leticia a Peru-Kolumbia-Brazília hármas határ kolumbiai oldalán fekszik. A csónakon történő határátkelés után még volt egy napom a továbbutazás előtt, hogy átugorjak Brazíliába, este pedig a többezer papagáj repülését csodáljam,
Tovább
Bellavista Nanay rövid buszozással érhető el Iquitosból. A helyi piacon mindennapos étel a suri (hernyó), amit megsütve fogyasztanak. Kirándulásokra is be lehet fizetni, ahová a helyiek hosszúkás motorcsónakokkal viszik el a turistákat, hogy rózsaszín folyamidelfineket vagy helyi táncelőadásokat nézzenek. Nauta felé indulva
Tovább
Iquitos a legnagyobb város, amit szárazföldön nem lehet megközelíteni. Ennek ellenére meglehetősen nyüzsgő élet folyik errefelé. A tőszomszédságában lévő Belén úszó falu a cölöpökre épített házaival és egzotikus piacával tűnik ki. A piacon bájitalokat olyan különleges ételeket lehet kapni, mint a suri, ami
Tovább
Utazás az Amazonas barna vizén egy teherhajó fedélzetén. A hajón töltött két nap és két éjszaka után érhető el Iquitos, a perui esőerdő közepén. Ez a nyüzsgő város a legnagyobb azok közül, amik nem is közelíthetők meg szárazföldi úton. Egyik látványossága a
Tovább
A Madidi és az esőerdő annyira magával ragadott Bolíviában, hogy tudtam, még vissza kell térjek Amazóniába. A Tambopata Nemzeti Park tulajdonképpen ugyanannak a területnek a perui oldala, csak a határ innenső oldalán másképp hívják. A kaland itt folytatódott, ahol olyan programokban volt
Tovább
La Pazból hosszú buszozással vagy rövid repüléssel érhető el Rurrenabaque, ahonnan számos utazási iroda szervez többnapos programokat az esőerdőbe vagy a pampákra. Ha esőerdő, akkor Madidi Nemzeti Park. Az itt töltött három nap alatt táboroztunk a dzsungelben, és láttunk csuklyásmajmokat és színpompás
Tovább